Újrafelhasználás level 100
Egy magyar bolti dolgozó elmondta, miért nem találnak a vásárlók sokszor árstopos tejet a polcokon : „Napi korlátozás van. Meg van szabva, hogy egy nap mennyit rakhatunk ki az árstopos termékekből, és ha az a mennyiség már reggel vagy délelőtt elfogy, akkor sem rakhatunk ki belőle többet, mert kimaxoltuk a napi kirakható mennyiséget” Magyarán ha reggel már elkapkodják a 2,8 százalékos UHT tejet vagy a kristálycukrot, akkor a vásárlók egész nap az üres polcokat fogják nézegetni, mert meg van kötve a dolgozók keze, nem tehetnek ki többet az olcsóbb termékekből.
A második világháborút követően Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként DUPLÁZÓDTAK. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett.